- Jó estét kívánok, Igazmondó István vagyok, az IRL riportere. Interjút készítek a blog szerzőjével és amennyiben zöldágra tudunk vergődni, a következő számunkban meg is fog jelenni az anyag. Szóval kedves névrokon, hívhatom Inno-nak?
- Csak, hogy világos legyen melyikünk a riporter és az alany: igen.
- Ön különleges szakaszában van az életének, szeretne róla beszélni?
- Kiraktam az elakadásjelzőt és szerelem a defektes kerekeim és csak szerelem és szerelem...
- Node kérem ez méltatlan Lázár Ervinhez!
- De attól még igaz.
- Ugyan már, Ön egyedül él kedves Inno! Melyik hölgyről is van szó éppen? Beszélne róla bővebben?
- Nem szívesen. Ha arra kérne, hogy beszéljek a nőkről úgy általában, akkor beszélnék a 1 percig az exemről, 10 másodpercig az összes többiről és igen... Róla, hetekig...
- Tovabbléphetne már, ez egy lefutott történet.
- ...
- Igazán nem akarok a lelkivilágába gázolni, de a szerelem az kölcsönös dolog és önző ha esély sincs a viszonzásra. Önző a hölgyre és Önre nézve is.
- De attól még ott van...
- Erre nem tudok mit mondani: Önnek kell megemésztenie azt, amit a tükörben lát, bármennyire is fáj. Hogyan képzelte el a jövőjét az elkövetkezendokben?
- Ezen a héten sokmindenre választ kapok.
- Köszönöm a beszélgetést!
- Sose köszönje, hiszen mi ketten egyek vagyunk, riporter és alany.
- Természetesen, csak a riport kedvéért lettünk különálló személyek.
