Igen, mostanában előretört a a muzsika a líra hátrányára. Hmm.. Talán lesz valami nemsokára saját kútfőből is: kitartás, türelem... :) Csigalassúsággal ugyan, de egyre több dologban vagyok a régi önmagam, a fene tudja mi vállalható belőle és mi nem. Ami biztos (igen kedves barátosném, elgondolkoztatott és számít a különvélemény), hogy nem leszek képes jobb színben feltüntetni magam az előtt, aki nekem kedves olyan áron, hogy nem magamat adom. Ez okoz is némi komplikációt, hiszen valóban keveset mutattam a "nagy napon" és ezt nem csak én vettem észre... Először lehet még az elfogódottságra fogni, de talán lassan vállalni kéne a multat, nem "csak" feldolgozni. "Olyan nincs, hogy nincs benne kockázat" - oh igen. Ettől irtózik minden idegszálam, mert életemben nem vállaltam fel két változósnál bonyolultabb egyenleteket és most kaptam egy olyat amiben van tíz. Ellenben soha nem voltam benne ennyire biztos, hogy menni fog. A dolgok kellős közepén vagyok: egyik oldalt a tankönyvek, amiket már olvastam/megtanultam, a másikon amikhez még hozzá sem kezdtem. Ezért kéne valami új a régiből, mondjuk egy saját szerzemény végre. De nem jön parancsszóra... :(